Most következzen, hogy mi történt „szövegben” a parton, a TEVA Vasas Plaket – Szeged BETON mérkőzésen.

A meccs előtt, Földi László a Vasas trénere kifejezetten jókedvű volt. Amikor ezt szóvá tettem, magától értetődő válasszal szolgált.

-Úgy érzem mindig is jól kezeltem a találkozók előtti stressz helyzetet. Nem lenne szerencsés, ha egy sápadt, a szája szélét rágó edzőt látnának maguk előtt a játékosaim. A helyén kell kezelni mindent, elvégre azért edzünk, dolgozunk, hogy a meccs ünnep legyen! Abban egyébként szentül hiszek, hogy ma nem kerül lemásolásra a legutóbbi szegedi bajnoki mérkőzésünk, aminek a legfőbb érdeme az volt, hogy csak négy gólt kaptunk, valamint hogy ugyanannyit lőttünk is, így aztán megmentettünk egy pontot a Tisza partjáról. Mivel azonban itt egyetlen mérkőzésen el kell dönteni a döntőbe jutás sorsát, csak abban reménykedhetek, hogy mi leszünk a továbbjutók. Erre egyébként játékosállományunk ismeretében minden esélyünk megvan.

A Szeged trénere, Kásás Zoltán nem jajveszékelt. Pedig oka, lett volna erre is.

-Reggel felhívott Baksa Laci, a kapusunk, hogy nem számíthatok rá, negyven fokos láza van, egész éjjel rosszul volt. Ehhez járul még Török Béla eltiltása és az, hogy Komlósi valamint Vindisch a héten nem végzett teljes értékű edzésmunkát, valamint, hogy román idegenlégiósunk, Busila, az elmúlt napokat nem nálunk, hanem a válogatott csapatnál töltötte. Ennek ellenére azt vallom ilyen körülmények között, lenne igazán szép feladat bejutni a döntőbe. Semmi másra nem gondolunk tehát, csakis a győzelemre.

A Vasas 17-13 arányú diadala után Kis Gábort az angyalföldiek játékosát faggattam:

-Azt hiszem túlzás nélkül mondhatom, hogy végig vezetve, megérdemelten nyertünk. Az ellenfél látva erőszakos és félelmet nem ismerő játékunkat, már az elején beletörődött abba, hogy ez az összecsapás, csakis a mi győzelmünkkel érhet véget.

A Vasas egykori kapusa, az olimpiai bajnok Kósz Zoltán így foglalta össze a látottakat:

-A Szeged dicséretére legyen mondva, kapaszkodott, amíg csak tudott, de az első félidő végére már eldőlt a találkozó sorsa. Külön kiemelem a két center, Kis Gábor, és Dr. Molnár Tamás parádés játékát. A piros kékek briliáns játékával az ellenfél nem tudott lépést tartani! Bár mindent megpróbáltak a szegediek, még akkor is, amikor biztos vezetésük tudatában kicsit elkényelmesedtek egykori csapatom játékosai. Azonban még mielőtt valóban igazán szorossá vált volna az eredmény, megrázta magát a Vasas és bebiztosította a végső diadalt.

A másik ágon a DOMINO Honvéd és az ZF Eger, egy héten belül, már másodszor csapott össze. Vad Lajos a budapestiek szakvezetője így foglalta össze, mit vár a mérkőzéstől:

-A hétfői győzelmünk nagyon jól jött, ebből egy okos társaság erőt tud meríteni. Nem hiszem, hogy valami újat, valami meglepőt kellene kitalálni. Nem is biztos, hogy lehet. Meggyőződésem, hogy csak és kizárólag a saját játékunkra kell koncentrálni és akkor ismét legyőzhetjük ellenfelünket.

Gerendás György a hevesiek mester ekképpen vélekedett:

-Volt, aki azt javasolta, hogy gyorsan felejtsük el, hogy milyen buta módon vesztettünk hétfőn. Erre én azt mondtam, hogy nagy baj történhetne, ha elfelejtenénk, inkább tanulnunk kell belőle. Ha ez valóban megtörtént, akkor csak győzelemmel érhet véget ez a találkozó.

-Az, hogy ilyen borostás vagy, csak a feledékenység számlájára írható, vagy valamiféle babona? – kérdeztem.

-Biztosíthatlak, hogy semmi más, csak és kizárólag hanyagság a részemről. Ha minden úgy történik, ahogy reméljük, akkor vasárnapra már tekintélyes szakállam nő, mert elfelejtettem borotvát hozni magammal.

Az összecsapás félidejében, Montreal olimpiai bajnok kapuvédőjének, Molnár Endrének a véleményére voltam kíváncsi.

-Remek meccset látunk. Nehezen megjósolható, hogy melyik csapatnak sikerül beverekednie magát a döntőbe. Persze én mindent a kapusok szemszögéből nézek. Mindkét cerberus pompásan teljesít.

-Gergely esetében ebben neked is van érdemed, – vetettem közbe – hiszen az olimpia előtt Pista a te tanítványod volt.

-Ez amolyan riporteri túlzás a részedről, – nevetett Bandi – mert egy harminc esztendős kapust az én tanítványomnak nevezni túlzás. Mondjuk úgy, hogy néhány hónapig dolgoztunk együtt.

A négyszer nyolc perc végén, egy másik kapus, Kósz Zoltán értékelt:

-A két csapat bajnoki mérkőzésén, a Honvéd úgy tudta kivívni a győzelmet, hogy több játékosa, messze az átlag fölött produkált. Ma kevesebb volt a kimagasló egyéni teljesítmény a DOMINO-ban, ezért maradt el a győzelmük. No meg azért, mert az egriek ifjú kapuvédője, Valics Bence megint kimagaslóan védett. Ha ő, tartósítani lesz képes ezt a formát és jól sáfárkodik tehetségével, sokra hivatott hálóőr válhat belőle.